Magyar szerkezettár

ó/csodákban

→ ó ⊕ /[Hyph:Slash] ⊕ csoda ⊕ többesjel ⊕ -ban/-ben

ó¹

1. az o hosszú párja.

2. ennek írásjegye (ó, ó). | <rövidítésként:>. ▸ ó

ó² → óv

ó³

1. irod ódon, ősi.

2. irod elavult.

3. nép nem ez évi <termés(ű) >. az ó vörösborból adj, ne az újból!

[ fgr ]

ó⁴

isz irod óh, oh

1. <fájdalom, szomorúság, vágyódás, félelem kif-ére.> ó, de kár!; ó jaj!

2. <csodálkozás, tetszés, öröm kif-ére.> ó, hát ez remek!

3. <udvariassági kif-ek bevezetésére.> ó, bocsánat! | irod <megszólítás előtt, kül. kérést, könyörgést kifejező m-ban.> ó, emberek!

[hangkit]

ó cxn óra.

/[Hyph:Slash]

csoda

fn kissé nép csuda

1. a természeti törvények, a tapasztalat alapján meg nem magyarázható jelenség v. esemény, amelyet kül. a vallásos hit szerint isten v. vmely természetfölötti lény v. erő hoz létre, idéz elő. a bibliai csodák.

2. népr a népi hiedelemvilágban vmely rendkívüli, a valóságban nem létező jelenség, lény, eszköz. a mesék csodái.

3. rendkívüliségével, ritkaságával ámulatba ejtő dolog. a művészet csodái; csodák ▸ csodája csoda, hogy ▸ nem csoda, hogy | rég irod szörnyszülött.

4. rég csodálkozás. | valaminek a megcsodálása. csodájára járnak.

5. <bosszús elhárítás, felkiáltás nyomósítására, elhomályosult jelentéssel.> a csoda vigye el; hagyd a csodába.

6. (jelzőként) biz csodálatos, rendkívüli. csoda szerencséje volt.

7. (hsz-szerűen) biz rendkívüli módon, nagyon. csoda okos ember.

8. ▸ csodára

[ szláv ]

többesjel

fn nyelvt

a többes szám jele.

-ban/-ben

hat-rag nép v. biz -ba/-be

1. bent levő helyen, belül. szobában, erdőben. | (helynévvel) angliában, tokajban. | vmely írásműbe foglalva. levélben. | valakinek egyéniségében, lelkivilágában. barátjában. | az emberi viszonyok v. tevékenység vmely területén. érzelmeiben, az iparban. | vmely esemény színhelyén. lakodalomban.

2. ritk némely testrész felületén. fejében [a kalap].

3. vmely időpontban, időszakban. [e] percben, májusban.

4. valamilyen módon, valamilyen formában, valamilyen eljárással. cseppekben [esik]; valutában [fizet].

5. valamilyen mértékben. egészben.

6. valamilyen állapotban, folyamatban. fektében, kiveszőben. | (szn -s képzős származékán) vhányan együtt. hármasban [kirándultak].

7. valamilyen körülmények között. jólétben.

8. valamilyen ok miatt. ijedtében.

9. ritk valamiként, valami gyanánt. munkabérben [kap valamit].

10. valamilyen tekintetben. színvonalban.

11. <vonzatként.> [akadályoz] a munkában; [gyönyörködik] a zenében.

____________________

hisz¹

ts (és tn) ige

1. a valósággal egyezőnek, igaznak tekint. szentül hisz valamit; hiszem, ha látom; ▸ hiszem, is, nem is

2. tn ▸ hisz valakinek, valaminek hisz a fiának; nem hisz a szemének. | tn ▸ hisz valakiben, valamiben ▸ csodákban hisz; hisz valakiben

3. vall | tn vallásos, istenbe vetett hite van. | <istent, isteni személyt> létezőnek tart, vall. hiszi az istent.

4. tn bizakodik, reménykedik. nem hisz a sikerben.

5. valamilyen véleménye van valakiről, valamiről. azt v. úgy hiszem, ez jó lesz; okosnak hiszi magát.

[?]

hisz² → hiszen

____________________

valakiben

→ valaki ⊕ -ban/-ben

valaki

I. htl névm

1. meg nem határozott v. ismeretlen személy. valaki járt itt; valaki más. | ▸ van valakije

2. <ált. alanyként:> az ember. azt hihetné valaki, hogy ...

3. ritk bárki. ha valakinek is szólsz, baj lesz.

II. von névm elav aki (csak).

III. fn

1. kissé biz ember, személy. a barátja pénzes valaki!

2. jelentős személy. a gyárban ő már valaki!